Látnivalók

Mezőföld területén homokos és lösszel borított területek váltakozása jellemző. Éghajlata kontinentális, nyáron jellemző a szárazság, a veszteséges vízháztartás. Változatos élőhelytípusokat találhatunk egymás mellett, például a száraz füves puszták, homokpuszták, futóhomokos területek, illetve a nedvesebb klímájú láp- és mocsárrétek, láperdők.

A Római Birodalom határát képező Duna vonalán építették ki a hódítók a Kr.u. 1. század végére védelmi rendszerüket, a limest, melyet erődítmények és őrtornyok láncolata alkotott. Ennek az erődláncolatnak volt egyik tagja a dunakömlődi Bottyán-sáncon felépített castrum (tábor), a Lussonium. A dunakömlődi katonai tábor régészeti feltárása csaknem 20 éve folyik. Az eddigi kutatások során számos katonai és polgári épület látott napvilágot.

Györköny egyben a Tolnai Borút állomása is. A Pincemúzeumban (döngölt falú, nádfedeles présház) a területre jellemző tárgyak, hagyományos eszközök, viseletek tekinthetők meg.

Aki Paksra látogat, biztosan nem fog unatkozni. A városi sétát érdemes a legmagasabb ponton kezdeni. A 103 méter magas löszös domb, a Sánchegy, tájvédelem alatt áll, mert ez Közép-Európa egyik legnagyobb löszképződménye. A településnek épített értékei a kápolnák (Szent Rókus, Szent Vendel, Kálvária kápolna), a kúriák (Daróczy, Kornis Szeniczey kúria, Cseh-Vigyázó kúria-amelyben a Városi Múzeum található), a templomok (pl. a Makovecz Imre által tervezett Szentlélek templom).
A Duna-parton lévő sétány a százéves, védelem alatt álló gesztenyesorral idillikus hangulatú. A város országos ismertségét legfőképpen az atomerőműnek köszönheti.

A kiállításon több mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jellegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást.

A Lovasudvar fő tevékenységi köreinek egyikéhez tartozik a lovaglás. A hely adottságaiból következik, hogy az év bármely szakaszában igen jó talajadottságokkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a homokos talajon még a napokig esőáztatta környék is kellemesen lovagolható, de rossz időben, esőben, hidegben, szélben sem kell lemondani a lovaglásról a fedeles lovarda megépítése óta, természetesen a téli fagyok sem gördítenek akadályt a lovaglás útjába. Akár fedett helyen, vagy a természetben óhajtja a kedves vendég. Ez a szinte egyedülálló természeti adottság párosul a gyönyörű tájjal és a korlátlan lovaglási lehetőséggel, ami a tereplovaglás szerelmeseinek meghatározó élményt nyújt.

A Gemenci-erdő hazánk egyik legnagyobb ártéri erdősége, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A kisvasút a Szekszárd külterületének számító Bárányfoktól Pörböly községig halad. A jelenlegi pálya kiépítése 1963-ban kezdődött a meglévő Gemenc – Keselyűsi vonal bővítésével és 1966-ra épült ki a 24 km hosszú pálya Pörböly és Keselyűs között. 1982-ben épült egy újabb 6 km-es szakasz Keselyűs és Bárányfok között, és így alakult ki a jelenlegi 30 km-es fővonal mely ma is üzemel.

A Tolnai-Hegyhát északi nyúlványainál, a Sió-csatorna partján fekszik a hajdani mezőváros, a valamikor vásártartási joggal bíró település, Simontornya. Az Árpád-kori alapítású vár a középkorban és a reneszánsz ideje alatt fényes várkastély, a Rákóczi-szabadságharc alatt pedig fontos erődítmény volt. Ma Tolna megye egyik kulturális központja.

A Petrits Mézeskalács Múzeum 1825 óta foglalkozik sütemények, gyertyák és egyéb finomságok készítésével. Nagy hangsúlyt fektetnek a magyar hagyományok ápolására, minél inkább meg akarják ismertetni az emberekkel termékeiket. Hazai alapanyagokat dolgoznak fel, hazai piacra. Napjainkban a hatodik generáció két tagja is készíti a mézeskalácsokat, gyertyákat. A termékek kézzel készülnek, kor minőségi szempontjait figyelembe véve. A megtalálhatjuk a mézeskalács-készítés történetét és az ehhez tartozó eszközöket. A régi mesterek által használt ütőfákat, díszítőcsöveket és egyéb más kellékeket is.

Pacsmagi-tavak egy szerteágazó tórendszer neve. Az országos jelentőségű természetvédelmi terület madárvilága különösen gazdag. Nagy számban fészkel a kis- és nagykócsag, a fekete gólya, a kékes és hamvas rétihéja, a rétisas. A nyílt víztükrön és a nádasokban élvezik a csendet és a védelmet a récefélék; szinte valamennyi fajuk megtalálható. A megfigyelések szerint a hazánkban észlelt madárfajok több mint fele előfordult már itt, s számos madárfaj mennyisége elérte a “nemzetközi jelentőségű terület” kialakításához szükséges értéket.

Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. Többek között megtekinthető Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő. Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata.

Dunaföldvár ősidők óta lakott hely, már a bronzkorban is földvár állott a Kálvária dombon, és bronzkori tell-t tártak fel a régészek. A Római Birodalom határa, limese a Duna volt, itt is állt egy római őrtorony. A Csonka-torony múzeumból szép kilátás nyílik a városra.

A parkerdő közepén lévő kápolnát gróf Beneyovszky Rezső építette fia végső nyughelyéül 1913-14-ben. Negyven évvel később a grófot is itt temették el. A ma már csak Benyovszky-kápolnaként tiszteljük. A 2014. tavaszára, a 100 éve épített kápolna teljes felújítási munkálatokon esett át, így újból, teljes méltóságában állít emléket a  gróf Benyovszky képviselőinek, örök nyugalmat adva az ág utolsó leszármazottainak.